Vidéki repülőterek helyzete és jővője – folytatás

Folytatjuk az interjút Vadász Lászlóval, a Vidéki Repülőterek Szövetsége elnökével.

Visszaáll-e valamikor belföldön a menetrend szerinti repülés?

Lehetséges, de ehhez jelenleg nem megfelelő az adójogi szabályzás.

A kereskedelmi repülés világszerte adókedvezményt élvez. Ennek az az oka, hogy a repülés meglehetősen drága, de a gazdaságnak szüksége van rá, ezért a kereskedelmi repülésben elhasznált üzemanyagot tudtommal sehol sem terhelik adóval.

Nálunk ez nem így van, nálunk 1 liter kerozint vagy repülőbenzint kb. 220 – 260 Ft adó terhel. Nálunk az adó is adózik, hiszen a jövedéki adó után is fizetünk ÁFA-t. Tehát egy belföldi járaton közel kétszeres az üzemanyagköltség mint egy nemzetközi járaton. Amíg ez így van, nem hiszem hogy lesznek belföldi menetrend szerinti járatok.

Pedig egy réteg, főként üzleti utasok biztos szívesen igénybe vennék, és ez már az ország versenyképességének kérdése. Ennél is nagyobb baj az, hogy az egészséges gazdaság működéséhez hozzátartozó kereskedelmi , posta, sürgősségi cargó, légitaxi sem tud nálunk úgy működni mint más országokban, és ez ugyancsak versenyképességi deficit.

Engem a legjobban ennek a dolognak az értelmetlensége zavar. A költségvetés valószínűleg egy fillér adóbevételhez sem jut a belföldi kereskedelmi repülések üzemanyagából, mivel hogy nincsen belföldi kereskedelmi repülés. Nem tudott kialakulni, legnagyobbrészt éppen az adók miatt. Így aztán a gazdaság működését sem tudja segíteni.

A másik dolog, amit sokszor hallunk a témában az, hogy kicsi az ország, itt nincsenek nagy távolságok, nincs értelme a repülésnek. Persze egy Győr – Budapestnek, vagy Szeged – Budapestnek nincs létjogosultsága, de egy Pécs – Nyíregyházának, vagy egy Győr – Békéscsabának már van értelme.

Látom a munkahelyemen, hogy nagyságrendileg hasonló távolságról heti 9, de februártól 13 shuttle járatot közlekedtet az Audi Győrbe 32 üléses géppel. Ez természetes része a működésnek, a kapcsolattartásnak.

Azt hiszem nekünk magyaroknak lassan le kell vetkőznünk azt a nézetet, hogy a repülés egy „ úri huncutság” , egy kiváltságos réteg passziója, a repterek pedig az önkormányzatok presztízsberuházásai, vagy néhány ember hóbortjai.

Látni kell, hogy egy egészséges gazdaság, a korszerű logisztika ma már nem tudja nélkülözni a repülést, és a repülőtér fontos stratégiai elem egy térség fejlődése szempontjából.

Mi a szerepe a Vidéki Repülőterek Szövetségének a terület fejlődésében?

Magyarországon évtizedeken keresztül egy repülőtér volt és generációk ebben a rendszerben szocializálódtak. A jogszabályok is ezen alapultak és alapulnak részben ma is.

A rendszerváltás után a vidéki régiókban is megindult a mozgolódás. A vidéki régiók szerettek volna önálló közlekedési kapcsolatokat kialakítani és a területükön lévő repülőteret valahogy hasznosítani. Mindenki külön-külön vívta a harcát a jogszabályokkal, a beidegződésekkel és a központosító törekvésekkel, kevés sikerrel.

A szövetség azért alakult, hogy közösen fellépve talán sikerül változtatni a megcsontosodott állapotokon. Az elmúlt években sikerült néhány jogszabály megváltoztatását elérni , és legalább ilyen jelentőségű az, hogy sikerült néhány jogszabály megszületését megakadályozni. Aktívan részt vettünk az új légügyi koncepció kidolgozásában, és ebben már nagyobb hangsúlyt kapnak a vidéki repülőterek.

Megpróbáljuk szakmailag is összefogni a repülőtereket, mivel erre központi állami szerv nálunk nincs. Közösen szervezünk szakmai programokat, továbbképzéseket, ezzel elősegítve valamiféle egységes működés kialakítását.

Van még tennivalónk bőven, hiszen a torz struktúra miatt a hazai vidéki repülőterek piaci részesedése nem éri el az egy százalékot, míg más hozzánk hasonló országokban a regionális és körzeti repülőterek a légi forgalom 35-55% -át kezelik a fővárosi repülőterek mellett.

Köszönöm a beszélgetést

Vissza az interjú első oldalára

STA TRAVEL