A MaSat-1 fejlesztőinek újabb űrprojektje

A magyar kutatók által tervezett CROSS rendszer segítségével az eddiginél jóval pontosabban és hatékonyabban biztosítható az űrbe feljuttatott eszközök és személyek biztonsága. A hazai fejlesztés a tudományos élet szereplői számára lehetővé teheti a földi sugárzási környezet működésének alaposabb vizsgálatát és mélyrehatóbb megismerését.

redcube1

A projekt részleteit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Űrkutatási Iroda, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont és a C3S Kft. közös sajtótájékoztató keretében ma ismertette Budapesten.

Az új, a maga nemében egyedülálló RadMag háromdimenziós kozmikus sugárzásmérő, a Föld mágneses terét vizsgáló eszközzel ellátott RADCUBE műhold, a kifejlesztett CROSS űridőjárási adatbázis és információs rendszerrel együtt egyedi képességeket biztosíthat Magyarország számára, hogy a világon elsőként alkothasson átfogó és teljes képet a Földet körülvevő sugárzási környezetről. A CROSS kiépüléséhez szükséges méréseket végző RadMag műszer első példánya az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával a szintén magyar fejlesztésű RADCUBE műhold fedélzetén áll majd Föld körüli pályára.

redcube2

Horváth Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) főigazgatója elmondta: „A sugárzásmérő műszerek fejlesztése és az űridőjárás kutatása szervesen illeszkedik a kutatóközpont kutatási stratégiájába. Az MTA EK fontos szerepet tölt be a hazai nukleáris biztonsági tudás hosszú távú fenntartásában, a hazai kísérleti atomreaktor üzemeltetőjeként pedig elkötelezett a sugárvédelmi szaktudás ápolása iránt. A kutatóközpont jogelőd intézménye az 1970-es évek óta vesz részt az űrkutatásban különféle sugárzásmérő eszközökkel. A RadMag műszer fejlesztése – a jól ismert PILLE berendezéshez hasonlóan – egy újabb példa arra, hogy a kutatóközpont az alapkutatással szerzett tudást sikeresen alkalmazza az ipari gyakorlatban.”

Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára beszédében hangsúlyozta: „A bemutatott fejlesztés az első kiemelkedő eredménye Magyarország teljes jogú tagságának az Európai Űrügynökségben. A projekt valós piaci igényre reagál, és várhatóan számszerűsíthető gazdasági hasznot jelent hazánk számára. A tudományos és technikai szempontból is egyedülálló fejlesztés megerősíti Magyarország pozícióját a világ űriparának elitjében.”

redcube3
Fotók: Botár Gergely/kormany.hu

Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője megjegyezte: „Az Európai Űrügynökséggel indított program a CROSS rendszer kiépítésének első, kulcsfontosságú lépéséhez ad támogatást, hiszen a piacra lépés feltétele a működőképesség bizonyítása. A program eredményeként ráadásul két, egymástól függetlenül is működőképes termék születik. Az eszközök kézzelfogható magyar hozzájárulást jelentenek az európai űrkutatás versenyképességéhez.”

A műholdplatformot fejlesztő és gyártó C3S Kft. űripari vállalkozást az első magyar műhold, a MaSat-1 fejlesztői alapították. A platform fejlesztése a RadMag sugárzásmérő berendezés kiszolgálásán túl támogatja azt az európai célkitűzést, hogy az egészen kis méretű műholdak gyártásában (cubesatok, nanoműholdak) Európa világvezetővé váljon.

Magyarország 2015 novembere óta az ESA teljes jogú tagja, így már a hazai űripari kis- és középvállalkozások is bekapcsolódhatnak az űrügynökség által összefogott programokba. A CROSS rendszer első berendezésének demonstrációs repülésére létrejött program is az ESA segítségével valósul majd meg, várhatóan 2018 végi felbocsátással. Az egyedülálló hazai fejlesztés igazolja, hogy a magyar innováció az űrtevékenység területén is a világ élvonalába tartozik.

Címkék: hirek    ujdonságok    űr

Szóljon hozzá!

STA TRAVEL