Germanwings katasztrófa a jövőnek üzen

Egyre kevesebb a szakszerű hang a katasztrófáról, a légitársaságok kénytelenek légikisasszonyokat küldeni a pilótafülkébe, pedig a problémára komolyabb válasz szükséges.

Pár éve szerkesztettem a LÉGIKATASZTRÓFA a jövőnek üzen című könyvünket, melynek első részében bemutattuk a légi baleset vizsgálatának lefolytatását, ami sokszor sok év volt. Egy nap alatt csak egy ügyész formálhat erről véleményt, mert egy kiszivárogtatás rázúdított egy lehetséges okot a világra. Azóta a csapból is ez a verzió folyik, pedig már tiltakoztak ellene európai és a világméretű pilóta érdekképviseleti szervezetek.

A könyvünk szerkesztése során láttam, hogy azért terveztek két fekete dobozt – egyik a pilótafülke hangjait, másik az összes repülési adatot rögzíti -, mert a kettő együtt visz közelebb a baleset okaihoz. Sőt, az adatrögzítő fontosabb, hiszen abból lehet majd például megtudni, hogy a másodpilóta valóban földnek programozta-e a robotpilótát vagy szándékosan nekivezette-e a gépet a hegynek. Ennek a fekete doboznak csak a burkolatát találták meg, sőt, azóta teljesen elsikkadt a jelentősége.

germanwings katasztrófa

Könyvünk szerkesztésekor láttam, hogy azért költenek el irdatlan mennyiségű pénzt a vizsgálatokra, mert a balesetek jó része olyan esemény, amire talán nem készültek vagy nem készülhettek fel a rendszerek tervezése során. Például a Germanwings Airbusában ilyen volt az ajtónyitás. Lehetett volna olyan opció, hogyha a feltételezések szerint a bent levő pilóta szándékosan zárná ki a kapitányt, ezt bármilyen módón felül lehessen írni.

Régen, még amikor lehetett, jó néhányszor utaztam a pilótafülkében az ajtón levő lehajtható széken. A repülés során a pilóták alig várták azt a pillanatot, hogy a robottól elvegyék az irányítást, a gombok csavargatása helyett kézbe vegyék a botkormányt vagy az Airbus-ban a dzsojsztikot. Utóbbi típust azért nem szeretik annyira a pilóták, mert az Airbus filozófiája szerint a számítógép felülbírálja a pilóta kormánymozdulatait, ha például túlhúznák a fordulót.

A katasztrófa arra világított rá, hogy ez a felülvizsgálat nem elég széles terjedelmű. Ebben teljesen mindegy, hogy a másodpilóta szándékosan cselekedett, vagy a 650 órás előéletéből származó gyakorlatlansága miatt pánikba esett, stb.

Köztudott, ma már a robotpilótának vannak olyan funkciói, amikor önállóan cselekszik. Ilyen például a levegőben az ütközés elkerülés vagy a nulla látásnál való leszállás, ha ehhez vannak földi eszközök a repülőtéren. Ütközés elkerülésnél nincs idő az emberi reakcióra, ezért a pilóták a szimulátorban azt gyakorolják, hogy ne nyúljanak semmihez, mert az egyik robot lefelé, a másik felfelé téríti ki a gépet. Szerintem normális életösztön lenne a pilóta részéről a kormányzásba való belenyúlás, belekapás. Filmeztem ilyen szimulátor gyakorlatot.

A lényeg, hogy ma már képes az okos robotpilóta értékelni egy helyzetet. Feltéve, hogy a gépen minden jól működött, ha a másodpilóta a földnek ütközésre programozta, cserélte – volna – a beállított útvonalat, akkor a robotpilóta már a földközelség jelző vijjogása előtt jóval talán kivehette volna a zuhanásból a gépet, akkor is, ha a bent levő pilóta mást akart volna. Erre a technikai lehetőség adott, mint a légi ütközés elkerülésnél.

Talán elérkezett annak az időpontja, hogy a pilóta és a robotpilóta kapcsolatában minden irányban, még egyszer kihangsúlyozva a minden irányt, a szoftver ismerje fel és akadályozza, változtassa meg a gép repülésére veszélyes pilóta parancsokat. Legyen az szándékos, vagy véletlen, vagy akár a helyzetből adódóan hiányozzon.

Az ember és a gép kapcsolatában az ilyen paradigma váltás az élet sok területén zajlik már, elég, ha az autók kapcsán a nagy gyárak által 2020 magasságára kitűzött robotautók tömeges megjelenésére utalok. De repült már kötelékben vadászpilóta vezette F18 és robotpilóta vezette X47/B óriás drón is, ahol a drón teljesen úgy viselkedett, mintha ember vezetné.

Másrészt a baleset komolyan felveti a külső beavatkozás régóta szentségtörésnek tartott kérdését. A robotpilótának tök mindegy, hogy honnan jön a parancs. Ez is napi gyakorlat a drónokkal kapcsolatban akár földrészeken át is, mikor például Kaliforniában a támaszponton ül a képernyő előtt a pilóta és a gép pedig Afganisztánban repül. És technológiailag meg tudják védeni a parancsot vagy a gépet az illetéktelen behatolástól.

konyv400

Szerintem az igazi gyógyír a világra ráerőszakolt egyik változattal szemben nem a két ember állandó jelenléte a pilótafülkében, hanem ilyen a katasztrófa felé vivő vészhelyzetben a robotpilóta funkciók kiterjesztése és a külső beavatkozás biztonságos megteremtése. Akármi lesz az eredmény a légi katasztrófa vizsgálatának lezárásakor, ezt üzeni a baleset a jövőnek.

Címkék: katasztrófák    pilóta    polgári

Szóljon hozzá!

STA TRAVEL