KLM Amszterdam – Batávia járata, pesti leszállással

Nemrég ünnepeltük a KLM első budapesti járata leszállásának 85. évfordulóját, képek róla a cikkben. Szabó Attila muzeológussal beszélgettem az évfordulóról az általa sok tíz éve gondozott repüléstörténeti kiállításon, a Petőfi Csarnokban.

A muzeológus elmondta: A KLM, a holland királyi légitársaság legrégebbi a világon, 95 éve működik. Kezdetben Amszterdamból szárazföldi repülések, köztük azért a Csatorna átrepülése is, adták a forgalmat, de később magyarosan mondva nagyobb fába is vágták a fejszéjüket.

Exif_JPEG_PICTUREExif_JPEG_PICTUREExif_JPEG_PICTURE

A KLM 1924-ben tájékozódó jellegű próbarepülést szervezett Amszterdam és a távoli holland gyarmat, Batávia – a mai indonéz főváros, Jakarta – között. A potenciális utazóközönség, a kormánytisztviselők és üzletemberek szerettek volna gyorsabban eljutni a gyarmatra. Első kísérleti alkalommal Fokker F7 típusú géppel repülték végig az útvonalat. Több mint egy hónapig tartott az út, a leszállási helyszínek megismerése mellett közben motorhibákkal is meg kellett küzdeniük.

Exif_JPEG_PICTURE

A gép mögött az útvonal kattintható.

Öt évig tartott, míg a KLM batáviai járata menetrendszerűvé válhatott. 1929 őszén már egy Fokker Trimotorral repülték végig a tizenkét ezer kilométer hosszú utat. A kilencven óra tiszta repült időt 12 nap alatt teljesítették húsznál több leszállással.

bat1bat2
bat3bat4

A muzeológus elmondása szerint napi 7-8 óra repülés közben a leszállási helyeken az étkezés, éjszakai szállás, pihenés az utasok számára kevés volt, ezért az eredetileg 12 személyes gépben fekvőhelyekkel csak hat utas számára biztosították a távolsági repülést. A repülőjegy ára is elég borsos volt, hatszáz angol fontba került, azért akkor házakat lehetett venni.

Az európai szakaszon mi is bekerültünk az útvonalba, Lipcse és Belgrád között Mátyásföldön szállt le a KLM Fokkere.

dc3dc3belsőbatavia-pasar-baroe-nick-diemel

A járat még kilenc évig repült. A Fokkereket modernebb amerikai utasszállítók, a Douglas gépei váltották fel. A DC-3-assal már hat nap alatt repülték végig a távot, a fekvőhelyek maradtak, de az utas kapacitás 12 főre nőtt. Mikor 1937-től Budaörs lett a magyar főváros nemzetközi repülőtere, akkor a KLM hosszú járatának gépei már ott landoltak. A háború kitörése egyben a járat végét is jelentette. – fejezte be beszélgetésünket Szabó Attila.

Exif_JPEG_PICTURE

Egy Fokker a Múzeum tárolójában,
mögötte Szabó Attila, kattintson.

Hetvenöt év alatt ekkora távon a hat napból leszállás nélkül fél nap lett, amit már filmnézéssel és koktélozással kibírnak az utasok. Hála az úttörőknek, köztük a KLM-nek is, ennyit fejlődött háromnegyed század alatt a légi utasszállítás.

Címkék: interjú    képtár    légitársaság    polgári    történelem

Szóljon hozzá!

STA TRAVEL