Holnap száll fel először menetrend szerint Splitből Hvar szigetére egy 19 személyes DHC6 Twin Otter hidroplán, hogy 13 perc alatt összekösse a horvát tengerpartot az előtte levő szigettel. Néhány mozzanat az European Costal Airlines 15 éves történetéből, ami elvitt a sikerhez.

Egy német pilóta kapitány gondolt egyet és egy Grumman Goose típusú eléggé old timer hidroplánt vett az ezredfordulón Adriai tengeri repülésekre. A Ludat nálunk, Kaposújlakon öltöztette fel új ruhába, majd egyből összetörték a futóját.

A javítás éve után főként a horvát tengerparton repültek vele chartereket. A kapitány tisztára hollywood-ira vette a figurát, fürdőruhás széplányokkal hirdette magát – a képre kattintva – a szárnyon, de nem tudott az eseti megrendelések nehéz világából a menetrendi hidroplán repülés irányába kitörni.

Sőt, 2008 körül kitörő válság során még a hidroplán biztosítási költségét sem tudták kitermelni, a légitársaság több éves téli álomra vonult.

Néhány éve a kapitány először német kormányzati támogatással tanácsadóként tért vissza az adriai ringbe. A német gazdasági miniszter is részt vett azon a prezentáción, ahol egész Horvátországra, sőt az egész Adriára meghirdették a hidroplán programot, kikötőket terveztettek, menetrendet írtak, előnyöket mutattak.

A program nem nyerte el a horvát állam támogatását, ezért a kapitány taktikát váltott. Egyfelől elkezdett német és svájci befektetőket gyűjteni főként hidroplán vásárlásra. Másfelől a kapitány dalmát tengerparti városokat igyekezett meggyőzni, hogy karolják fel a most már kisebb ívű, de a menetrendszerinti hidroplán repülést magában foglaló terveit. Kikötőt, székhelyet remélt tőlük.

Az idén felgyorsultak az események. Ausztráliából megvették az első nagyobb gépüket, egy DHC6 Twin Ottert, amit májusban már bemutattak a spliti nemzetközi repülőtéren. Majd főként avionitikai frissítésre a hidroplánt Svájcba vitték.

Split városával tárgyaltak a tengeri kikötőről és a székhelyről, ahogy illik, a helyi focicsapatot, a Hajduk Splitet is megszponzorálták. ennek ellenére valahogy mégsem jutottak dűlőre.

A kapitány szokatlan módon a sajtóban a kudarc okát is elárulta. Szerinte a hidroplánnal leelőzték volna az utazási időben a szigetekre járó katamarán vállalatot, akinek ezek szerint nagyobb volt a lobbi ereje.

Az eset kísértetiesen emlékeztet engem egy másik hasonló történetre. A világ legnagyobb hidroplán légitársasága, a kanadai Harbour Air leányvállalatot alapított Máltán. A helyi szigetek között szépen ment az üzlet, de ők igazából minimum egy Málta-Szicilia járatért jöttek ide Európába.

A máltai cég vezetője mesélte nekem pár éve egy fesztiválon a francia tengerparton, hogy kérelmüket feltehetően a Málta-Szicilia közötti gyorshajójáratot üzemeltető hajóstársaság fúrta meg. Utaztam azon a hajón, szinte a hullámok fölött repesztett velünk reggel oda, este meg vissza, közben fordítva is megjárta napközben a távot.

A gyorshajóval legalább tízszer annyi utast vittek át, mint amire egy hidroplán egyszerre képes lett volna. Szerintem soha nem vette volna át a szerepüket a repülés, mégis két éve a kanadai cég dobta be a törölközőt és ment Máltáról haza.

A kapitány viszont nem adta fel, hanem a befektetők nyomására egy huszárvágással a Split melletti faluban gyorsan tízéves koncessziót szerzett, megépítette a területen az egyszerű pontonból és a kávézóból álló hidroplán kikötőt, meg konténerekből a cégközpontot.

Közben Maldívról kvázi hazahívott magához egy személyzetet, megegyezett a Hvar szigeti Jelsa városával a kikötésről is. Múlt héten vizet fogott a felcsinosított hidroplán, hatósági berepülés majd a hét elején megjött a szükséges AOC engedély is. Azonnal aktiválták napi négy járatra az oldalukon az elektronikus jegyértékesítést és holnap, csütörtökön kilenc órakor pukkanhatnak a pezsgők.

A kapitány, Klaus Dieter Martin 15 év alatt révbe ért, már a Split-Ancona horvát-olasz járat megnyitásáról álmodik. Most kezdődik igazán a hidroplán élet az Adrián?