Elkészült az új Nemzeti Légügyi Stratégia

Kiszámíthatóság, fejlesztési módszertan és új célok. Válasz a szakember hiányra, az egymás ellenében versengő hazai repterek problémájára. Mintegy 200 szakember közreműködésével fél év alatt elkészült az ország új Nemzeti Légügyi Stratégiája.

Highslide JS

A munkacsoport vezetője, Márton Attila országgyűlési képviselő
június 3-án ünnepélyes keretek között
adta át a dokumentumot Dr. Völner Pálnak,
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának

Legutóbb 2000-ben készült „Légiközlekedési stratégia”, melyben akkor az Európai Uniós csatlakozásig az ország előtt álló feladatokat határozták meg, azt követően azonban nem készült újabb a légügyi terveket és célokat összefoglaló menetrend.

Magyarországon jelenleg, közel 140 cégben, több mint 9 ezer ember dolgozik a légi közlekedésben vagy az ahhoz kapcsolódó iparban és szolgáltatási területeken – közvetlenül. 2010-ben a szektor teljes hazai árbevétele meghaladta a 390 milliárd forintot.

A hazai gazdasági viszonyok között is egy nagyon magas jövedelemtermelő képességgel rendelkező ágazatról van szó, aminek az elmúlt években az összehangolt, világos koncepción alapuló fejlesztése nem történt meg. Sok esetben hiányos, vagy éppen túlzó követelményeket támaszt a jogszabályi környezet, amely komoly versenyhátrányt jelent nemzetközi összehasonlításban.

Az eltelt fél évben tíz munkacsoportban dolgoztak a légügyi szakma képviselői a 75 oldalas szakmai anyag kimunkálásán. „A légügyi stratégiát megalkotó munkacsoportok első lépésben egy helyzetelemzést és problématérképet készítettek, ezt követően közösen elemeztük a problémákat, majd jövőképet vázoltunk fel és konkrét intézkedésekre is javaslatokat fogalmaztunk meg a kormány, az ipar szereplői, a repülőtereket üzemeltetők felé, valamint az oktatás területére – mondta Márton Attila, a stratégiai munkacsoport vezetője. A feladatokat tíz év távlatában gondolkodva fogalmaztuk meg.”

Az új Légügyi stratégia fejezetei: nemzetközi kapcsolatok – gazdasági szabályozás – fogyasztóvédelem – léginavigációs szolgáltatások – repülésbiztonság – légiközlekedés védelem – repülőterek és leszállóhelyek – környezetvédelem, környezetbiztonság – légiközlekedési ipar – repülőszakember képzés – hálózati légiközlekedés – általános célú repülés.

A fejezetek alapján is látható fontos szempont volt, hogy az új stratégia ne csak a szűken vett légiközlekedés kérdéseivel foglalkozzon, hanem átfogó jövőképet adjon minden kapcsolódó területre.

Fő vezérelve volt a stratégia megalkotásának, hogy mivel a légiközlekedés, a légiközlekedési ipar és a kapcsolódó szolgáltatások is egy nemzetközi versenypiacon kell, hogy megjelenjenek, a következő években olyan pénzügyi, gazdasági és jogszabályi környezetet kell teremteni, amely miközben a versenysemlegességet biztosítja a légi üzletág hazai szereplőinek a versenyképesség lehetőségét is megadja.

Néhány konkrét javaslat:

Az ágazat évek óta jelentős problémákkal küzd a szakemberképzés területén. Az elmúlt évtizedben oktatási intézmények szűntek meg, elsorvadt a szakmunkásképzés és a szakterületi mérnökképzés is.

Az új stratégia évente 80-120 fő felsőfokú végzettségű új műszaki szakember és 2-300 új szakmunkás képzésére fogalmaz meg javaslatot.

Az ipar területén az osztrák TAKE OFF program mintájára határozták meg a fejlesztés irányát. Ez a kutatás-fejlesztés, a gyártás és a műszaki karbantartás megújítására ad konkrét javaslatokat.

A hazai repülőterek jövőjével is foglalkozik a stratégia. Egy teljesen új repülőtér-besorolásra tesz javaslatot – konkrétan megfogalmazza, hogy milyen kategóriájú repülőtereken milyen tevékenységeket lehessen végezni.

Ez azért fontos, mert így világosan szétválaszthatóak a nemzetközi szabályozás és a nemzeti szabályozás alá tartozó légikikötők. Ezzel régi problémája oldódik meg az ágazatnak: a jelenlegi jogszabályok szerint sok esetben szinte azonos szabályok vonatkoznak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre és egy vidéki füves sportrepülőtérre is, ami tarthatatlan.

A stratégia szerzői világos szempontrendszert dolgoztak ki az ország már meglévő reptereinek fejlesztését megelőző vizsgálatokra is. Így objektív szempontok és adatok alapján lehet dönteni arról, hogy egy adott repülőtér esetében például az ipari-logisztikai vagy inkább a turisztikai–idegenforgalmi fejlesztések indokoltak.

Korábbi anyagaink:
VIDEÓ: Az új légügyi stratégia szakmai egyeztetése
VIDEÓ: A HungaroControl és az új légügyi stratégia
VIDEÓ: Légtérszimulációs központ Budapesten

Címkék: hirek    polgári

1 hozzászólás

  1. tamara

    2011. június 18. @ 12:56

    Duma, duma duma.
    Meg kell szüntetni a malév pénzzel történő pumpálását, és utat kell nyitni a vidéki repterek – esetleg egy pest-környéki reptér – fejlsztésének.
    Ferihegyre ki kell vinni a vonatot, vissza kell csábítani a Ryanairt és egész másképp fog kinézni a piac.

Szóljon hozzá!

STA TRAVEL