1903 decemberében Orville Wright 39 métert repült, 12 másodpercet töltve a levegőben. Ma a Singapore Airlines egyik menetrend szerinti járata ennek a távolságnak majdnem négyszáz ezerszeresét teszi meg rendszeresen több, mint 300 utasával.

1909-ben Louis Blériot Calais és Dover között átrepülte a Csatornát. A 37 km-es távolságot 36 perc alatt tette meg. 1927-ben Charles Lindbergh a Spirit of St. Louis nevű egymotoros géppel átrepülte az Atlanti-óceánt New Yorkból Párizsba.

Ez volt az első óceánrepülés és a kezdete egy új korszaknak a hosszútávú repülések történetében.

A háború előtti Clipper korszakban hatalmas repülőcsónakok jelentették az óceánrepülés egyetlen módját, amelyet már nagyobb utazóközönség is igénybe vehetett. A Boeing-314-es Clipperek és a hozzá hasonló óriás repülőcsónakok teremtették meg az első repülőgépes légi összeköttetést két kontinens között.

A 30-as évek végétől repülőcsónakok vittek utasokat az Atlanti-óceán felett, légipostát a Csendes-óceán szigetei között.

A háború után rohamtempóban folytak a fejlesztések, miközben a hagyományos csillagmotorok lassan elérték teljesítményük határát – a gazdaságos és gyors repüléshez valami újra volt szükség. A sugárhajtómű megjelenésével újabb robbanás következett be a légiforgalomban és a megtett távolságokban is.

A jetkorszak első igazi “távrepülője” és a repülési szokásokat alapjaiban átformáló repülőgépe, a Boeing-707-es már előre vetítette a hosszútávú repülés jövőjét. 1961-ben az El Al izraeli légitársaság 707-ese Tel Aviv és New York között 9 és fél óra alatt 9137 km-t tett meg.

Ez volt a leghosszab utasszállító géppel végrehajtott repülés egészen 1975-ig, amikor elindult az első menetrend szerinti Teherán – New York járat. Az Iran Air színeiben egy szintén korszakalkotó repülőgép a Boeing-747-es rövid törzsű SP változata repült ezen az útvonalon. A 11 óra 15 perces út 9867 km-es repülést jelentett leszállás nélkül.

Ez a rekordjárat alig egy évig viselhette a leghosszabb járat címet. A Pan Am szintén egy 747SP-vel egy New York – Tokio, majd a Sydney – San Francisco járattal döntötte meg a korábbi rekordokat. Ez utóbbi már majdnem 12000 km-nyi repülést jelentett leszállás nélkül.

1989 – ben egy Boeing-747-400-as London és Sydney között 19500 km-t repült. Az utazási kedvvel a megtett távolságok is nőttek és sorra dőltek meg a rekordok. Hong Kongból Vancooverbe, majd Tel-Aviv-ból Los Angelesbe indultak újabb rekordokat jelentő járatok.

Jelenleg a világ leghosszabb menetrendszerű járatával a Singapore Airlines büszkélkedhet. 2004 júniusában indult először útjára a légitársaság SQ21-es járata.

A New Yorkból felszálló Airbus A-340-500-as  Szingapúrig 15345 km-t tesz meg leszállás nélkül.

Az Északi-sark felett is átrepülő gép útja 18 óra 50 perc hosszú. A világ második leghosszabb menetrend szerinti járata egyébként ugyanezen járat visszaútja, amely alig 10 perccel rövidebb.

2005-ben egy Boeing-777-200LR állította fel az utasszállító géppel leszállás nélkül megtett leghosszabb út máig is megdöntetlen rekordját. A 777-es 21600 km-t tett meg leszállás nélkül Hong Kongból Londonba.

A rekordrepülés alkalmával a gép 22 óra 43 percet volt a levegőben nyolc pilótával és huszonhét utassal, akik között voltak újságírók, a Boeing emberei és a cég néhány megrendelője is. A pilóták között volt a Boeing első női tesztpilótája, a 777-es program vezető tesztpilótája is.

Korábbi anyagunk:
Repülni Jó Tóksó – beszélgetés egy óceánrepülő 767-es kapitánnyal

Ajánlott linkek:
A leghosszabb utasszállító járatok – összefoglalás a Wikipedián
Az óceánrepülő Clipperek-angol nyelvű honlap