Interjú a Vidéki Repülőterek Szövetsége elnökével

A parlament asztalán a légügyi törvény módosítása, a napokban kezdték meg a felszámolását az elmúlt években legnagyobb forgalmú vidéki repülőtér, Sármellék üzemeltetőjének. Fókuszban a vidéki repülés, Vadász Lászlóval, a Vidéki Repülőterek Szövetsége (VRSZ) elnökével beszélgetünk.

Mi a vidéki repülőterek szerepe az Európai Unióban?

Az Európai Unióban a régiók versenyképessége a regionális gazdasági növekedéssel áll összhangban. Azok a régiók, amelyek rendelkeznek mindazokkal a képességekkel, amelyeket egy repülőtér képes biztosítani, versenyképesebbek, nagyobb a tőkevonzó képességük.

Highslide JS

Egy vidéki repülőtér Németországban
Stuttgart

A regionális repülőtér ma már a befektetések számára kötelező “telephely feltétel” a korszerű logisztika nem tudja nélkülözni, és az egyik leghatékonyabb területfejlesztési tényező. Ahol nincsen, vagy nem megfelelően működik, ott nemigen számíthatnak ma már komoly befektetőre. Európában már mindenhol tudják értik, hogy a vidéki repülőterek fejlesztése igaziból a régiók tőkevonzó képességének növeléséről szól.

Milyen a vidéki repülőterek helyzete, súlya Magyarországon?

Az Európai Unió országainak a légiközlekedésében és területfejlesztésében mindenütt igen jelentős szerepet kapnak a regionális repülőterek.


Highslide JS

A debreceni repülőtér leszállópályája

A hozzánk hasonló méretű és népességű országokat vizsgálva azt látjuk, hogy a regionális és körzeti repülőterek piaci részesedése általában 35-55 % a központi fővárosi repülőterek mellett. Magyarországon ez az arány ma kevesebb mint 1%. Európában csak Albániában van hasonló arány, és ez is azt mutatja, hogy nálunk valami nagyon nincs rendben és erről nem elsősorban a repterek tehetnek.

Mi az oka ennek a súlytalanságnak?

Csak nálunk tekintik még mindig sokan úgy, hogy a vidéki repülőtér fejlesztések az önkormányzatok presztízsberuházásai vagy a privát szféra hóbortjai Továbbá a vidéki repülőterek úgy hazai mint nemzetközi viszonylatban jelentős versenyhátrányban kénytelenek működni.

Az állami feladatok ellátása a vidéki repülőtereken – egy kivételével – üzleti alapon történik. A különféle állami szervek a közreműködésükért igen jelentős díjakat szednek, amit a repülőterek képtelenek kigazdálkodni. A díjakat az utazókra tovább hárítani nem lehet, mert ilyen gyakorlat Európában sehol sincs, a határátkelésért sehol nem szednek plusz díjat.


Highslide JS

Pécs-Pogány Repülőtér főépülete

Szerintünk alkotmányossági aggályt vet fel az a tény, hogy olyan állami szervezetek, melyeket az adónkból tartunk fenn, szinte üzletszerűen működjenek, és további „sarcokat” szedjenek közfeladatot ellátó, a köz érdekében működő repülőterektől.

További torzulást okoz az, hogy míg Ferihegyen a német tulajdonosnak az állam biztosítja a tűzoltóságot, a határátkelőhelyi működést, a repülés irányítást és bizonyos biztonsági feladatokat, addig a vidéki repülőtereken mindezeket a szolgálatokat a magyar üzemeltetők tartják fenn, esetleg vagy horribilis díjakért bérelhetik az államtól.

A magyar állam még mindig többszörösét költi az adófizetők pénzéből, a már külföldi kézben lévő ferihegyi repülőtérre annak, amiből az összes vidéki repülőteret kényelmesen lehetne üzemeltetni.


Befektetők érkeztek Békéscsabára

Magyarország kivételével Európában mindenhol ingyen ellátja az állam a klasszikus állami feladatokat. A magyar vidéki repülőtereknek nem marad más lehetősége, mint megpróbálni a partnerre hárítani például a határátlépés díjait, vagy nyeli a veszteséget.

Ezen kívül milyen erők szolgálhatnák a növekedést, az egy százalékos súlytalanságról való elmozdulást?

A Szövetségben a kilenc legjelentősebb vidéki repülőtér vezetőjével nekiültünk és 2 teljes nap alatt tíz pontban foglaltuk össze azokat az okokat, amik miatt Magyarországon nem működik az, ami mindenhol máshol igen.

Ezek közül a legtöbb olyan, ami pénz nélkül is orvosolható, jórészt a szabályzás anomáliái és hiányosságai.

Nem csak a repülőtereket, de a belföldi kereskedelmi repülést is gúzsba köti néhány elavult értelmetlen jogszabály. A belföldi kereskedelmi repülés, amely máshol a gazdaság működésének nélkülözhetetlen eleme, gyakorlatilag hiányzik Magyarországon. Ez persze a repülőterek működésére is hatással van, de ennél is nagyobb baj, hogy nem tudja a szakma a magyar gazdaságot segíteni.

Highslide JS

Győr-Pér Repülőtér

Alapvető, hogy a közlekedéspolitika ismerje fel ezeknek a reptereknek a gazdasági társadalmi jelentőségét, a régiók versenyképességére gyakorolt hatását, a területfejlesztésben betöltött szerepüket. Egyszerűen szükség van az állam jóindulatú figyelmére és védelmére, hogy a gyenge lábakon álló agyonsarcolt repterek megmaradjanak, netán fejlődésnek induljanak.

Szükség lenne legalább egy emberre a szakminisztériumban, vagy valahol az igazgatásban aki ezekkel a kérdésekkel naponta foglalkozik. Három- négy minisztérium tevékenységét kellene összehangolni és módosítani jó néhány különböző szintű jogszabályt.

A feladat nagyon összetett és rendívül nagy a társadalmi nemzetgazdasági kihatása, ezért a szövetség szükségesnek tartaná a téma koordinálására egy kormánybiztos kinevezését.

Folytatás a következő oldalon

Korábbi anyagunk:
Támogatásért lobbiznak a vidéki repterek

Címkék: belföldi utas    polgári    repülőtér

3 hozzászólás

  1. Sabotálló

    2009. november 18. @ 18:35

    Ez a kép mikora a csabai reptérről? Ez a gép nagyobb mint a SAAB 340-es, ami eddig a legnagyobb volt ami itt leszállt…

  2. Dr. Varga Sándor

    2009. november 18. @ 21:12

    A kép három éve készült és a repülőgép egy L410-es, 18 személyes utasszállitó, ami fele akkora, mint a Saab 340-es.

  3. Repülni jó » Jogszabályok módósitását kérték a vidéki repülőterek

    2010. április 1. @ 12:05

    […] anyagaink: Interjú a Vidéki Repülőterek Szövetsége elnökével Videóinterjú a debreceni repülőtér […]

Szóljon hozzá!

STA TRAVEL