Incidens Szahalin felett

Nem a szovjet légierő lőtte le 1983. szeptember 1-jén Szahalin fölött a dél-koreai légitársaság New Yorkból Szöulba tartó, Boeing-747 típusú repülőgépét, amelyen 269 ember vesztette életét. A francia Michel Brune repülésügyi szakértő tíz évi kutatása eredményeit most az Incidens Szahalin felett című, New Yorkban megjelent könyvben adta közre, amelyet kedden a Komszomolszakja Pravda című orosz lap ismertetett.

Noha a gép darabjait a szovjet, az amerikai és a japán légierő is kereste, s az akció Brune szerint inkább emlékeztetett kisebb háborúra, mint mentőakcióra, továbbá a térségben alig 160 méter mély a tenger, a maradványokat nem találták meg.

Highslide JS

A Szovjetunió néhány nappal később beismerte, hogy a gépet lelőtték, mivel szándékosan megsértette a szovjet légteret, és nem tett eleget a felszólításoknak. Az Egyesült Államok azt állította, hogy a Boeing véletlenül tért le a kijelölt útvonalról.

A hidegháborús légkörben megosztott világ Brune szerint megfeledkezett a japán félről, amely nyomon követte a történéseket, és az amerikai állításoktól teljesen eltérő információkat adott közre. A szakértő a japán sajtót tanulmányozva arra jutott, hogy az adott időpontban a térségben nem egy, hanem több repülőgépet lőttek le. Miközben az illető térségben a Boeing maradványait nem találták meg, Brune állítja, hogy a meglelt darabok legalább kilenc amerikai katonai gép alkatrészei.

Brune szerint azonos időben több amerikai katonai repülőgép érkezett Szahalin fölé. Amikor beléptek a szovjet légtérbe, kétórás légi csata bontakozott ki, amelynek során több gépet lelőttek, és legalább 30 amerikai katona életét vesztette.

Az Oroszország által 1993-ban a Nemzetközi Polgári Repülési Szövetségnek (IATA) átadott dokumentumokból is az derül ki, hogy szinte egyszerre hat repülőgép sértette meg a Szovjetunió légterét Szahalinnál, ami szakértők szerint érthetővé teszi a szovjet légierő fellépését.

Brune állítja, hogy a KAL-007-es járat délről megkerülte Szahalint, majd tovább repült dél felé a Japán-tenger felett még legalább 45 percen át, amíg Honsu (az egyik japán fősziget) közelében eddig ismeretlen okból el nem tűnt.

Brune Japánban kereste a KAL-gép maradványait, és állítja, hogy meg is találta Niigata város közelében, mintegy 600 kilométerre délre attól a helytől, ahol korábban keresték. Ez azt jelenti, hogy a gép a japán partoknál semmisült meg. Emellett szól, hogy állítólagos lezuhanása után 50 perccel még üzenetet váltott egy japán irányítótoronnyal.

A radarokról a japán partoknál tűnt el, nem tudni miért és hogyan. A szakértő szerint nem kizárható, hogy a japánok lőtték le, mert attól tartottak, hogy szovjet gép, és azt a veszélyt hordozza, hogy Japán belekeveredik a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kibontakozó konfliktusba.

Brune szerint azonban a KAL-007-es járata nem egy provokáció véletlen áldozata lett, hanem szándékosan tért le útvonaláról, és pilótája tudott a készülő amerikai akcióról. Hogy miért tette, már soha nem fog kiderülni – vélekedik a szakértő.

Ajánlott link:
Konspirációs teóriák
Képek a Wikimedian

Címkék: katonai    külföld    történelem

1 hozzászólás

  1. Dr. Varga György

    2009. szeptember 5. @ 12:20

    Ez újramelegített változata annak, ami már 10 évvel ezelőtt is keringett a bulvársajtóban, miszerint a KAL-007 lelövése UTÁN tört ki a háborúskodás a szovjet és amerikai kutató gépek között. Az akkori hír szerint 1:1 volt a lelőtt gépek aránya, és 14 az áldozatoké.

Szóljon hozzá!

STA TRAVEL