Emberi lábnyom a Holdon

Negyven éve lépett először ember a Holdra, erre emlékezünk.

Apollo 11 Saturn V rakéta repítette ki őket a világűrbe

Az Apollo-11 július 16-án Neil Armstrong parancsnok Edwin Aldrin és Michael Collins társaságában indult a Holdra, ahova három nappal később érkezett meg. Armstrong és Aldrin átszállt a Sas (Eagle) nevű holdkompba, és megkezdték az ereszkedést.

Neil Armstrong az Apollo 11 parancsnoka

Ha még nem volt elég a megelőző esztendők feszültségéből, úgy az utolsó pillanatokra is maradt izgalom bőven. A leszállás körzetének sík terepet szemeltek ki, mégpedig egy, a Hold egyenlítőjéhez közeli alföldet, a Nyugalom Tengerét.

Buzz Aldrin, aki a parancsnokot elkisérhette a Holdra

Frisss anyag a vizirepülésen
Dornier Do 24 ATT képtár

Csakhogy a Földről nem láthatták azokat a felszínen szétszóródott, gépkocsi nagyságú szikladarabokat és kráterfalakat, amelyek veszélyeztethették a talajérést. Armstrong kézi vezérléssel “vadászott” biztonságos leszállóhelyre, ám közben a landolásra szánt üzemanyag vészesen fogyott, s már csak másodpercekre volt elegendő.

Ilyen a Hold felszine a magasból, a leszállás előtt

Ha nem sikerül pillanatokon belül talajt fogniuk, jöhetnek is vissza. Végül is Armstrongnak a tervezett helytől néhány száz méterre ugyan, de még a kijelölt célkörzeten belül sikerült landolnia, és jelenthette a földi irányítóknak: “Itt a Nyugalom Tengere, a Sas leszállt”.

Neil Armstrong első fotója a leszállás után

Ezt követően a houstoni központ néhány órás pihenőt rendelt el a legénységnek, majd Armstrong lemászott a holdkomp egyik lábához rögzített létrán. Húsz perccel később követte őt Aldrin.

Aldrin követi Amstrongot a Hold felszinére

Tervezzen külső festést a Malév gépére!

A két űrhajós különösebb tudományos kísérletet nem végzett, de ez nem is volt cél, hiszen az Apollo-11 küldetése az ember Holdra juttatásában és hazaszállításában ki is merült. Egy szeizmométert, egy lézertükröt helyeztek el a felszínen, kifeszítettek egy alufóliát kozmikus részecskék befogására, és összegyűjtöttek 25 kilogrammnyi holdkőzetet.

Aldrin a képen

Természetesen kitűzték az amerikai lobogót, majd sétálgattak, futkároztak, szökdécseltek – azaz megtapasztalták, hogy milyen érzés egy olyan égitesten mozogni, amelyen az ember saját testsúlyának az egyhatodát érzi.

Sétálgattak, futkároztak

Hatvan méternél távolabb azonban nem merészkedhettek el a Sastól. Mintegy két és fél óra elteltével, miután bejártak egy kilométernyi távolságot, befejeződött az “ismerkedési est” a Holddal. A két űrhajós visszatért a holdkompba, majd begyújtották az indítórakétákat, és visszacsatlakoztak az égitest körül Collinsszal keringő anyaűrhajóhoz.


Ember a Holdon

Három nappal később az Apolló-11 parancsnoki kabinja ejtőernyők fékezésével a Hawai-szigetek közelében a Csendes-óceán vízébe csobbant, ahonnan 17 kilométerre Richard Nixon akkori elnökkel a fedélzetén várt rájuk a Hornet repülőgép-anyahajó.

Korábbi anyagunk:
Ember a holdon legközelebb 2020-ban

Ajánlott link:
NASA, a képek erről az oldalról származnak

Címkék: képtár    történelem    űr

5 hozzászólás

  1. KGyST

    2009. július 20. @ 10:34

    Üdv,
    Összekeverted Armstrong és Aldrin képét, majd cseréld meg.

    Thx

  2. Varga Dániel

    2009. július 20. @ 10:45

    Kösz a figyelmet, javítva.

  3. KGyST

    2009. július 20. @ 13:49

    Thx

  4. Dan Sáry a suliból

    2010. február 23. @ 10:34

    A suliliban vagyok Földrajz Órán nektek írok jó az oldal csak lekell tölteni a videót de azért jó szyasztok

  5. madar krisztina

    2010. február 23. @ 10:36

    Nagyon jó az oldal nagyon szeretek ezen az oldalon böngészni.

Szóljon hozzá!

STA TRAVEL