Hullámlovas repülőgép

A hangsebesség öt-hatszorosát elérő sebességhez elegendő tolóerőt adó torlósugaras hajtóművet próbált ki próbapadon az amerikai Pratt and Whitney repülőgép-hajtómű konszern Rocket-Dyne nevű, rakétákat gyártó részlege.

A scram-jetnek is nevezett hajtóműtípus egyetlen – a szükséges szerkezeti elemekkel (például szelepekkel, gyújtásvezérlővel) fölszerelt – csőből áll. Ha ezt a csövet a végével előre, a menetiránynak megfelelően szuperszonikus, vagyis a hangénál nagyobb sebességre képes repülőgépre szerelik, a bele torlódó levegő összesűrűsödik.

S ha a cső közepe táján ebbe a sűrű, a hangnál is gyorsabban hátraáramló levegőbe üzemanyagot fecskendeznek és meggyújtják, a gázkeverék a hőtől hirtelen kitágul és a cső hátsó végén a beáramló levegőnél nagyobb sebességgel fúvódik hátra. A beáramló és a kifújt gázmennyiség, meg a sebesség különbsége jelentős tolóerőt ad.

x43.jpg

A hiperszonikus hajtóművű repülőszerkezeteket tehát egy másik segédhajtóművel kell felgyorsítani. Például egy rakétával. Vagy: mint a tervezett kísérletek során az X-51 típusú kísérleti repülőgépeket, egy szuperszónikus anyagép hasa alól történő indítással. A gépről leválva aztán – a hangsebesség öt-hatszorosával repülve – két óra alatt tehetik meg például a New-York-Tokió távolságot – olvasható a Pratt and Whitney cég internetes honlapján.

A hang sebessége földközelben 1222 km/óra. Feljebb azonban, ahol a légkör már ritkább, jóval kevesebb. A világűrben – nem lévén ott levegő -, a hang sem terjed, ott tehát ez az érték nulla. A hangsebesség elérésekor – a magasságtól függetlenül – hatalmas dörej, hangrobbanás keletkezik és jelentősen megnő a levegő ellenállása, aminek a leküzdéséhez rengeteg üzemanyagot fogyasztó, szuperszónikus, azaz hangnál gyorsabb hajtóművek kellenek.

Ezek üzemelése a mai üzemanyagárak mellett gazdaságtalan, így amióta a szuperszónikus Concorde-ot, meg a Tu-144-est kivonták a forgalomból, az utasszállítók mind a hangnál lassabban, legfeljebb 1050-1100 km/órával repülnek. A katonai gépek viszont ennek a többszörösével is cikázhatnak az égbolton, akár 3700 km/órával is. Gyorsabban azért nem, mert a levegővel való súrlódás közben a felületük annyira felhevül, hogy a borítóanyagaik meggyengülnek.

x-51.jpg

Ha a sebesség eléri a hangsebesség 5-8-szorosát, hiperszónikusnak nevezik. Azzal haladásra már csak különleges hajtóművű és speciális anyagokból készülő repülőszerkezetek alkalmasak. Mint például az amerikai X-2 hajtóművel felszerelt X-51-es típusú katonai repülőgépek, amelyek közül az USA légiereje szerint jövőre négyet kíván bevonni a gyakorlati kísérletsorozatba.

Ezek a gépek útjuk nagy részét légkörünk legfelső rétege fölött, közel 100 kilométer magasan teszik meg, ahol kicsi a légellenállás és így az üzemanyaguk óriási távolságok átrepüléséhez is elegendő. Időnként lejjebb ereszkednek a sűrűbb levegőbe és arról kissé visszapattannak, mint a lapos, kacsázó kavics a víz felett. Ezért nevezik gyakran az aránylag kis X 51-eseket wave-rider-nek – magyarul hullámlovasnak is.

Korábbi anyagunk:
Utasszállitás ötszörös hangsebességgel

Címkék: ujdonságok    űr

4 hozzászólás

  1. Repülni jó » Elúszott a szerszámostáska

    2008. november 20. @ 18:35

    […] Korábbi anyagaink: Apáik után a világűrben Hullámlovas repűlőgép […]

  2. Repülni jó » Új elvű személyi légi jármű a láthatáron

    2011. január 2. @ 13:37

    […] utóbbi hónapokban egyre többet hallhattunk a gyorsító, „scramjet” meghajtásról, ami a földrészek között pár órára csökkenti majd az […]

  3. Repülni jó » Párizs 2011 – ZEHST, a hiperszonikus légi jármű

    2011. június 23. @ 16:43

    […] ötezer kilométerrel az új, scramjet nevű, magyarul tolósugaras hajtóművel süvít a neki 32 kilométer magasságban metszett pályán, de ide fel kell emelni és közben ehhez fel […]

  4. Vízirepülés » Tengerről felszállva egyenesen a holdra

    2012. április 28. @ 20:50

    […] Videóinterjú a Beriev Be-200 kétéltű repülőgépről ZEHST a hiperszonikus légijármű Hullámlovas repülőgép Utasszállítás ötszörös […]

Szóljon hozzá!

STA TRAVEL