Utasszállítás ötszörös hangsebességgel

Az utasszállító repülőgépek gyártásának világméretű versengésében az Európai Unió nem akar lemaradni. Az egykori Concorde kudarccal zárult életpályája nem rettenti el a mai tervezőket, akik a hangsebesség többszörösével repülő utasszállító koncepciójának kidolgozását vállalták.

Terveik szerint a speciális légijármű hidrogént használ majd üzemanyagként, amelynek nemcsak az út során történő elégése, hanem előállítása is környezetbarát módon megy végbe.

Highslide JS

Az Európai Unió LAPCAT tervező irodája kidolgozta egy 300 személyes hiperszónikus utasszállító koncepcióját, amelynek lelke a brit székhelyű Reaction Engines – Reaktív hajtóművek – nevű vállalat A2 típusú, kétféle üzemmódban működtethető sugárhajtóműve.

Az elképzelést Richard Varvill műszaki igazgató ismertette, miként az előzményeket is. A repülőtechnika kiemelkedő konstrukciója volt az első szuperszónikus utasszállító, az angol-francia Concorde. A London-New York, vagy Párizs-Washington utat négy óra alatt abszolválta. Két évtizedes szolgálat után mégis ki kellett vonni a forgalomból. Nem azért, mert 2000. július 28-án az egyik Concorde Párizsban – a géptől és a személyzettől független, banális okú – katasztrófában semmisült meg, egy másik gépről leszakadt alumínium lemez a hasította fel az üzemanyagtartályát, hanem mert gazdaságtalannak bizonyult.

Hiába repítette a hangsebesség kétszeresével, azaz a magasban 2 ezer km/óránál gyorsabban négy hajtómű, a karcsúsága miatt csak száz utast szállító, de a kerozint tíztonnaszám nyelő gép csak veszteséget hozott. A kilenc példány útjainak harmadán nem fizető díszvendégeket szállított, másik harmadán pedig csak bemutató túrarepüléseket végzett.

Highslide JS

A Concorde és “alteregója”, az ugyancsak feladott szovjet Tu-144-es katasztrófája után a légitársaságok nem gyorsabb, hanem inkább sokkal nagyobb gépeket (B-747, Airbus A-800) igényeltek. De mert egyes, a hadrendben álló katonai gépek immár sorra gyorsabban repülnek a hangsebességnél, van fizetőképes kereslet a hasonlóan gyors, de már hiperszonikus, a hangsebességnél akár öt-nyolcszorta gyorsabb utasszállítók iránt is.

Ám az ilyen gépek csak újfajta, a súrlódási hőt is tűrő anyagokból építhetők, gazdaságosak pedig csak a környezetet kevéssé szennyező, s kevesebb üzemanyagot fogyasztó hajtóművekkel lehetnek. Ilyenek tervezése már a múlt évszázadban megkezdődött.

A gépet felemelő anyagépről indító elgondolások nem váltak be, a függőlegesen felszálló variációk is gazdaságtalannak, az utasok szempontjából elfogadhatatlannak bizonyultak, azok tervezését tehát feladták. A LAPCAT viszont most egy karcsú, hőálló molibdén ötvözetből készülő, deltaszárnyú, “kacsa” elrendezésű gépet tervez.

A “kacsa” olyan gépre utal, amelynek magassági kormánya elől van, mint a vadkacsák orra, s mint a Gripeneké is. A törzs végéből nyúlik magasra a szokásos oldalkormánya. Oldalról egy hajlott pengéjű kardra emlékeztet, ezért típusneve Scinitar (Handzsár). Ablakai nincsenek, mert a súrlódási hőt is elbírók nagyon nehezek lennének. A gép lelke pedig a szárnyak alá erősített négy sugárhajtómű.

Highslide JS

Mindegyik tulajdonképpen két, a csőszerű burkolatban egymásba épített szerkezetből áll. A belső részt körülvevő köpenyben áramlik a levegő a fel-leszálláskor illetve a hangnál lassabban haladáskor. Ilyen üzemmódban nem keletkezik hangrobbanás. Az elégetett üzemanyagok gázsugara hátul távoztában megpörget egy turbinát, ami közös tengelyen hajtja a levegőt beszívó sűrítőket.

Ezzel a gázturbinás sugárhajtóművel a sztratoszférába, 25 kilométer fölé emelkedés után “gázadással” felgyorsítják a gépet, mire az előtte feltorlódó levegő már sűrítés nélkül is benyomul a belső csövet alkotó, szaknyelven torlósugár hajtóműbe. Ott a súrlódástól felhevülő levegő hője “magától” gyújtja lángra az üzemanyagot. A gázturbinás sugárhajtómű ekkor kikapcsolható, s a gép ötszörös hangsebességgel száguld tovább céljához.

Leereszkedésekor aztán visszakapcsolják a gázturbinás hajtóművet, s a gép a szokásos módon és reptéren szállhat le, amint felszállásához is megfelelőek a nagyobb repülőterek kifutói. Különleges lesz az üzemanyaga is: hidrogén. Elégésekor csak víz keletkezik, káros emisszió nem. A hidrogén hajtotta motorok gépkocsikban, hajókban, rakétákban már jól vizsgáztak.

A hajtógáz nagynyomású tartályokban eredeti halmazállapotában, vagy mélyen lehűtött folyadékként szállítható. Ma már az atomerőművek hulladékhőjének felhasználásával vízből elektrolízissel, vagy az erőmű áramának használatával állítják elő, de gyártása napelemes, illetve biodízel-üzemű áramfejlesztőkben is megoldható.

A LAPCAT-terv megvalósítására már szervezik az érdekelt európai intézményeket. A tervezők arra törekednek, hogy még ennek az évtizednek a végéig elkészüljön a gép prototipusa.

Kapcsolodó korábbi anyagaink:
Kettőszázezer dolláros jegy, súlytalan turisták
X dij: Vérdij a földönkivüliekre?

Ajánlott link:
Reaction Engines és a LAPCAT, egyben képeink forrása is.

Címkék: lélegzetelállító    polgári    űr

4 hozzászólás

  1. Repülni jó » Új terminállal bővült a londoni Heathrow repülőtér

    2008. március 17. @ 12:02

    […] Korábbi anyagunk: Lady Aviator Utasszállitás ötszörös hangsebességgel […]

  2. Repülni jó » Késik az új orosz regionális jet szállítása

    2008. március 26. @ 12:09

    […] repülőgépes anyagaink: Vizről sugárhajtással felszállva Utasszállitás ötszörös hangsebességgel A mutáns […]

  3. Repülni jó » Hullámlovas repülőgép

    2011. január 2. @ 13:34

    […] Korábbi anyagunk: Utasszállitás ötszörös hangsebességgel […]

  4. Vízirepülés » Tengerről felszállva egyenesen a holdra

    2012. április 28. @ 20:52

    […] Korábbi anyagaink: Videóinterjú a Beriev Be-200 kétéltű repülőgépről ZEHST a hiperszonikus légijármű Hullámlovas repülőgép Utasszállítás ötszörös hangsebességgel […]

Szóljon hozzá!

STA TRAVEL